2024. május 14–17. között három olyan jelentős esemény zajlott Prágában, amelyek a földrajzi nevek széles témakörének egy-egy szegmensét helyezték a fókuszba. Az ENSZ keretei között működő UNGEGN Kelet-, közép- és délkelet-európai divíziója és Exonima Munkacsoportja tartott ülést, valamint első alkalommal rendezték meg ugyancsak Prágában a „Naming the Community” című workshopot. A nemzetközi eseményen részt vett Dr. Mikesy Gábor, a Lechner Tudásközpont földrajzinév-szakértője, a Földrajzinév-bizottság tagja is.
Az UNGEGN (United Nations Group of Experts on Geographical Names) egy földrajzi nevek szakértőiből álló csoport, amelyet az ENSZ működtet 1959 óta. Tevékenységét két féle felosztásban végzi, egyrészt földrajzi regionális csoportokban, másrészt olyan témakörök szerinti munkacsoportokban, mint például az országnevek, az átírási rendszerek, a helynévi adatbázisok, az exonimák, a továbbképzések munkacsoportok. Magyarország a Kelet-, közép- és délkelet-európai divízió (ECSEED) tagja, amely rendszerint kétévente ülésezik. Legutóbbi alkalommal 2024. május 14–17. között tartotta meg rendes ülését a Cseh Földmérési és Ingatlan-nyilvántartási Hatóság szervezésében Prágában, összehangolva az Exonima Munkacsoport (WGE) összejövetelével. Mindkét ülésen jelen volt az UNGEGN vezetője, Pierre Jaillard. Hazánkat Dr. Mikesy Gábor, a Lechner Tudásközpont földrajzinév-szakértője és Dr. hab. Bölcskei Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánhelyettese, szakértő képviselte. Magyarország a regionális divízió ülésén bejelentette, hogy – az illetékes minisztérium hozzájárulásával ¬– a következő ciklusra átveszi a divízió vezetését, így a legközelebbi ülés már hazánkban lesz megtartva.
A Kelet-, közép- és délkelet-európai divízió ülésén a régió országainak térképészetért, földmérésért felelős állami szervezeteinek helynevekben illetékes munkatársai vettek részt azzal a céllal, hogy az országukban zajló, földrajzi neveket érintő tevékenységekről, azok eredményeiről, a névhasználat változásairól számoljanak be, így egy központi csatornán cserélhetnek információt a világ többi országának rokon szervezeteivel. Az országos jelentések mellett sor került regionális konzultációkra a változásoknak a helyi nyelvben és kultúrában való lecsapódásairól, továbbá a helynevek írásmódját és használatát megalapozó, a helynevek kulturális értékét, kisebbségi nyelvű alakjait feltáró tudományos kutatásokról is szó esett. Így például megtárgyalták a divízió hozzáállását azokhoz a diplomáciai kezdeményezésekhez, hogy egyes országok a saját nevük megváltoztatását indítványozzák más nyelvekben, valamint az Ukrajna területén található orosz nyelvű helynevek kérdését is. A hazánkra vonatkozó országjelentésben a szakértők beszámoltak a Földrajzinév-bizottság tevékenységéről, az ezt érintő szervezeti változásokról, a határokon átnyúló kapcsolatot biztosító új közúti hídjaink elnevezéséről, valamint ismételten tudatosították a „vármegye” közigazgatási egység bevezetését. Az országjelentésen kívül egy olyan előadással is készültek, amely a cseh etnonimnek a magyarországi földrajzi nevekben való megjelenéséről, elterjedtségéről és ezek történelmi hátteréről szól.
Az Exonima Munkacsoport ülését hibrid módon hívták össze. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország szakértőin kívül Ausztria, Dél-Korea, Franciaország, Görögország, Japán, Németország és Új-Zéland képviselői is jelen voltak. A konferenciához online csatlakoztak többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Észtország, Litvánia és Ukrajna szakértői is. Az ülésen a résztvevők egyrészt a nemzeti megoldások, másrészt a nemzetközi szabályozás kérdésköreit tárgyalták meg – utóbbi keretében elkészült egy, a jövő évi nagy UNGEGN ülés elé terjesztendő anyag. Az ENSZ definíciókat és ajánlásokat fogad el az exonima-használatra, amelyek azonban soha nem tudják elnyerni a teljes nemzetközi közösség támogatását. Az exonimák mindig is a különböző érdekek és felfogások kereszttüzében álltak, ugyanis egyrészt alkalmasak a nemzeti szuverenitás megkérdőjelezésére vitatott hovatartozású térségekben, másrészt viszont olyan kulturális örökséget testesítenek meg, amelyet az UNESCO is védendőnek határozott el. Más szempontból közelítve a témához: mind korlátok nélkül kiterjedt használatuk, mind kihagyásuk a nemzetközi kommunikációból információs zavarhoz vezet. A magyar résztvevők előadásukban a Földrajzinév-bizottság az európai államok közigazgatási egységeinek magyar neveiről született határozatait elemezték. A vitában ahhoz az állásponthoz közelítettek, amely szerint az exonimák politikai aspektusok nélkül testesítenek meg védendő értéket.
A harmadik esemény egy új kezdeményezés, a Cseh Tudományos Akadémia Néprajzi és Nyelvtudományi Intézeteinek szervezésében zajló „Közösségi névalkotás: Az identitás újrakonfigurálása Közép- és Kelet-Európában a hivatalos és nem hivatalos nevek prizmáján keresztül” című workshop volt. Ezen a legelső összejövetelen cseh, magyar, román, német, ukrán, bolgár, észt, görög, horvát, lengyel és osztrák tematikájú prezentáció kapott helyett, továbbá az Exonima Munkacsoport japán vezetőjének összegzése. Az ülés azokat a folyamatokat tárgyalta, amelyek a 20. század többszörös, a teljes társadalmat átszervező rezsimváltásainak a helynevekre való hatását, az ideológiai alapú földrajzinév-változtatásokat, illetve az ezek felszámolására irányuló társadalmi törekvéseket vizsgálta alapvetően az egykori szovjet blokk európai országaira koncentrálva. A felülről vezényelt névváltoztatások – mint kiderült – az alapvető hasonlóságok mellet igen sok eltérő vonást is mutattak. A szervezők a kutatások eredményei alapján az előadások kötetben való megjelentetését indítványozták. Dr. Mikesy Gábor és Dr. hab. Bölcskei Andrea az előadásukban a magyarországi koncepcionális földrajzinév-változtatások áttekintését végezte el, amelyhez jelentős segítséget kaptak Sasi Attilától, illetve közvetve a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép készítése során gyűjtött adatállományokból.
